Kovács Imre Attila (1956, Budapest)

Elérhetőség:

8053 Bodajk
Petőfi u. 138
Tel. (06) 22 410 015
Mobil: 06-30-288-7838
E-mail: kia1@freemail.hu
Internet: http://hhrf.org/ungparty/privat/KIA.htm

Önéletrajz:

    1956. október 19-én születtem Budapesten, de a család egy évvel később Hódmezővásárhelyre költözött. Itt jártam általános- és középiskolába, majd a szegedi főiskolán, illetve egyetemen szereztem diplomát. Első munkahelyemen adminisztratív munkát végeztem, később a megyei növényvédő állomás laboránsaként dolgoztam. Tanári pályafutásom (1980. október 1-jétől) egy városszéli általános iskolában indult, ahol a körülmények nehézsége ellenére (vagy éppen azért!) baráti közösségben taníthattam. Három év után meghívtak egy középiskolába, újabb három év után pedig elfogadtam a helyi agrártudományi főiskola állásajánlatát (történelmi tárgyakat oktattam).
    Az 1970-es évek végén tagja voltam az Új Symposionnal kapcsolatot kereső vásárhelyi írócsoportnak. Ezután a szegedi JGYTF Alkotókörét vezettem elhalásáig, végső soron betiltásáig. Utolsó jeladásként a Szegedi Egyetem egyik kolumnáján publikált a kör. Első elemzésem a Forrásban jött (Holdosi József második kötetéről). Alapító-szerkesztője és egyben névadója voltam a Juss című társadalomismereti folyóiratnak. Itt önálló esszé-rovatom volt, 14 írásom jelent meg, illetve egy sajtó-szociográfiám. Főszerkesztői megbízatást kaptam a Vásárhelyi Promenád (3 hónapos) kísérleti időszakára.
    A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Irodalomtudományi Tanszékén tíz évig tartottam műelemző szemináriumokat és előadásokat a XX. századi magyar irodalom tárgyköréből. Szerzője-társszerkesztője voltam a Szegedi Bölcsészfüzet 1998-as kiadványának, az SzB-ben azóta is publikálok. 1997-ben társadalmi munkában láttam el a Nemzetközi Filológiai Társaság szegedi tagozatának titkári teendőit. Nemzetközi tapasztalatot Romániában (Bolyai-Babes egyetem) és Ukrajnában (Ungvári Állami Egyetem) szereztem, ahol vendégtanárként működtem, államközi szerződés keretében (fél- , illetve 2 év).
    Tanulmányaim, cikkeim jelentek meg az Acta Hungaricában, a Hungarológiában, az Új Forrásban, a Forrásban, az Iskolakultúrában, a Pánsípban, az UngBereg Almanachban, a Poliszban stb., valamint hazai és külföldi konferenciák tanulmánygyűjteményeiben. A felsőoktatásban nyújtott teljesítményemért Pro Iuventute oklevéllel jutalmaztak. Elvégeztem a Szegedi Tudományegyetem modern magyar irodalom PhD programját, a szigorlatot letettem, két éven belül kell benyújtanom a disszertációmat. Kutatási témám: Németh László magyarságszemlélete.
    Egy 1995-ben tartott speciálkollégiumom anyagát (a hallgatók megjegyzéseivel együtt) könyv alakban jelentette meg a HÖK. A Főnix Kiadónál szépirodalmi műveim láttak napvilágot. Verseimből, egyéb írásaimból rendszeresen tartottam felolvasóesteket a szegedi Pendragon Körben. 1999-ben költői estem volt a Szög-Art galériában, illetve a könyvhéten kaptam lehetőséget a bemutatkozásra. 2000 nyarától Bodajkra költöztem a családommal (három leánygyermekem van, a feleségem tanszak- és minőségbiztosítási vezető a Hang-Szín-Tér művészeti alapiskolában). Jelenleg a Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézetnél vagyok pedagógiai szakértő és kiadványszerkesztő. Egy Vörösmarty jubiláns füzet gondozása fűződik a nevemhez.

Publikációk:

(válogatás)

1.      Sorskérdéseink történelmi szabadesése. Juss, 1990/3.

2.      Németh László az európai kortársak között. = Kereszténység és zsidóság Európában és nálunk. Szegedi Bölcsészfüzetek, 1992.

3.      Egy regény a Nagy Költemény helyett (Németh László Emberi színjátéka). = A modern regény Kelet-Közép-Európában. JATE-Gradus ad Parnassum, Szeged, 1994.

4.      The known is pow(d)er, avagy a tudás (hata)lom. = Az igazságnak ragyognia kellene. Értelmiség és közélet. Szegedi Bölcsészfüzetek,1994.

5.      Az ész tényei és a szellem fényei – Fejér Ádám: Régiónk népeinek kulturális önmeghatározása és a regény. Forrás, 1994. november

6.      Egy irodalmár magányossága (prof. Grezsa Ferencről). Új Forrás, 1994. november

7.      Szilánkok a bárkához = Polgárosulásunk esélyei és akadályai. Szegedi Bölcsészfüzetek, 1995.

8.      Németh László nemzetkoncepciójának kritikai utóélete. Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Konferencia, Szeged, 1995.

9.      A vezír elefántja. Új Forrás, 1996. május

10.  A genézis kialakulásának mitológiai modellje. Szegedi Bölcsészfüzetek, 1996.

11.  A vergődés méltósága. Polisz, 1996. szeptember

12.  Honnan tovább? A Németh László kutatás és kritika új irányai = Új tendenciák a komparatisztikában II. Szeged-Amiens, 1996.

13.  Mikor ért véget az irodalom? HÖK, Szeged, 1996.

14.  Amiről a medve hallgat. Phoenix, Szeged,1998.

15.  A nimzoindiai védelem. Pánsíp, 1999. 24. szám

16.  Leltár előtt. Hungarológiai dilemmáink és Németh László. Hungarológia, 2000/1-2.

17.  Csak semmi szex, irodalmárok vagyunk! UngBereg 2000, Pánsíp-UngBereg, Ungvár-Budapest, 2000.

18.  Éretlen bagett. Acta Hungarica, 2001.

19.   Thézeusz vagy Ikarosz? (ld. 17.) Újraközölve: NetPánsíp 2001/1. =
http://hhrf.org/ungparty/netpansip/2001-1/KIAtanulm.htm

20.   Reneszánsz. UngBereg 2001, Pánsíp-UngBereg, Ungvár-Budapest, 2001. Újraközölve: NetPánsíp 2001/1. =
http://hhrf.orgungparty/netpansip/2001-1/KIAnov.htm

21.   Például Esterházy. UngParty NetCafé / Törzsasztal =
http://hhrf.org/ungparty/torzsasztal/torzsKIA.htm