Külön
kedvezményekben és támogatásokban részesülnek 2002. január 1-jétől a szomszédos
államokban élő magyarok az anyaországban és a szülőföldön, kivéve Ausztriát.
Az Országgyűlés tegnap 92,4 százalékos többséggel fogadta el a (státus)törvényt,
amit csupán az SZDSZ-frakció utasított el. A jogszabály munkavállalási, utazási,
oktatási, kulturális és egészségügyi területen biztosít kedvezményeket a magyarságukat
különigazolvánnyal is bizonyítani tudó kisebbségi magyaroknak.
Tegnap elfogadta
a státustörvényt az Országgyűlés. A szavazáson 306 képviselő támogatta, 17
elutasította a szomszédos államokban élő magyarokról szóló jogszabályt. A
végszavazás előtt mondott beszédében Martonyi János külügyminiszter,
a javaslat előterjesztője történelmi jelentőségűnek nevezte a jogszabályt.
Kijelentette: a törvény nemzeti konszenzus eredménye. Tabajdi Csabát,
az MSZP kisebbségi szakértőjét idézve kifejezte reményét, hogy a törvény a
jövőben nem válik belpolitikai viták részévé.
A státustörvény személyi
és területi hatálya a Horvátországban, Jugoszláviában, Romániában, Szlovákiában,
Szlovéniában és Ukrajnában állandó lakhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú
magyarokra terjed ki. Az ausztriai magyarokra nem vonatkozik. A jogszabály
alapvető célja a szülőföldön maradás és boldogulás segítése.
|
A státustörvény 2002. január 1-jén lép életbe, kedvezményeket
és támogatásokat biztosítva a magukat magyarnak valló személyeknek és
a velük közös háztartásban élőknek, akik akár más nemzetiségűek is lehetnek.
A kedvezményeket és támogatásokat az anyaországban, illetve a szomszédos
országokban külön (magyar) fényképes igazolvánnyal lehet igénybe venni,
amelyet magyarországi hatóság ad ki a határon túli magyar szervezetek
ajánlása alapján. A fényképes igazolvány közokiratnak minősül, érvényessége
öt évre szól; lejárta után meghosszabbítható. A magyarigazolvány birtokában
a munkavállalás, az oktatás, a kultúra, az utazás, a tudományos tevékenységek,
valamint a szociális és egészségügyi ellátás területén lehet a kedvezményeket
igénybe venni. A szomszédos országok közoktatási intézményeiben magyarul
tanuló vagy bármely felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonyban
álló és a státustörvény hatálya alá eső személy jogosult a magyar állampolgárokat
megillető diákigazolványra. |
„A törvény beilleszkedik
a jövő Európájába, a közösségek közösségébe” – jelentette ki Martonyi. A külügyminiszter
szerint a jogszabály erősíteni fogja a regionális együttműködést, a stabilitást
és a jó szomszédi kapcsolatokat. Mint mondta, Budapest tárgyalásokon szeretné
eloszlatni azokat az aggodalmakat, amelyeket egyes szomszédos államok a törvénnyel
kapcsolatban megfogalmaztak. Kijelentette: a törvény végrehajtási rendeleteinek
kidolgozásakor a hazai és a határon túli magyar pártok mellett Budapest konzultálni
kíván az érintett szomszédos országok kormányaival.
Martonyi lapunknak cáfolta,
hogy Orbán Viktor kormányfő a minap azt javasolta volna: a magyarországi
munkaerőhiányt esetleg több millió határon túli magyar befogadásával lehetne
pótolni. „Soha nem hangzott el ilyen miniszterelnöki javaslat. Az egész kérdésnek
ilyen megközelítése, illetve kezelése alaptalan és komolytalan” – jelentette
ki.
A határon túli magyar vezetők
érdeklődésünkre elmondták: Budapesten senkivel nem tárgyaltak az ominózus
Orbán-nyilatkozatról. A kormányfő javaslatát a határon túli magyar munkaerő
esetleges tömeges anyaországi importjáról a külügyminisztertől eltérően ítéli
meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Markó Béla
egyenesen „kész tény közlésének” tartja Orbán javaslatát. Az RMDSZ elnöke
– aggasztónak nevezve a kormányfői ötletet – lapunknak kijelentette: nem tud
arról, hogy létezne kidolgozott terv több millió határon túli magyar munkás
betelepítésére az anyaországba. Nehezményezte ugyanakkor, hogy olyan terv
sem létezik, amellyel helyben lehetne tartani a határon túli magyar munkaerőt.
Sürgette egy ilyen stratégia kialakítását, mert szerinte fennáll a veszélye
a munkaerő tömeges elvándorlásának, függetlenül attól, hogy Budapest ezt támogatja-e,
vagy sem.
Németh Zsolt szerint most kezdődik a munka neheze,
hiszen a törvény által érintett minisztériumokban ki kell dolgozni a rendelettervezeteket,
amelyeket megvitatnak a Magyar Állandó Értekezlet munkabizottságaiban is.
– Az ajánlóirodákat nem a magyar kormány hozza létre, hanem a határon túli
magyar szervezetek. A törvénynek nincsen Magyarországon kívüli hatálya, tehát
a magyar államigazgatási eljárás kizárólagosan Magyarországon hatályos – hangsúlyozta
a külügyi államtitkár.
Németh Zsolt elmondta, hogy
az ősszel tartja következő ülését az Állandó Magyar Értekezlet, és napirendjén
szerepelnek majd a törvény végrehajtásával kapcsolatos kérdések.
Munkatársunktól
Kormányzati elképzelések
szerint a státustörvény megvalósítása az első két évben kilenc-kilencmilliárd
forintba kerülne. Ellenzéki vélemények azonban úgy vélik, a törvény átültetése
a gyakorlatba ennél jóval többe, a magyar költségvetés harmincöt-negyvenmilliárd
forintjába kerül majd évente. A kerettörvény végleges szövege a büdzsé mellett
nem tartalmazza azt az összeget sem, amelyet a határon túli családok vehetnek
igénybe nevelési, oktatási támogatásként. Amennyiben egy, a törvény hatálya
alá eső szülő háztartásában legalább két kiskorú gyermeket nevel, és mindkettőt
az életkorának megfelelő, magyar tannyelvű oktatási intézménybe járatja, nevelési
oktatási támogatásként az előzetes kormányzati elképzelések alapján 20 ezer
forintot igényelhet. A pontos összeget csak azonban csak később határozzák
meg.
A határon túliak üdvözlik a jogszabályt
Markó Béla, az RMDSZ elnöke,
üdvözölve a státustörvényt, kulcskérdésnek nevezte azoknak az irodáknak a
létrehozását, amelyek a javaslatokat tennék a magyarigazolvány kiadására.
Elmondta: a munkát Romániában helyi jogi személyre kell bízni. Szerinte a
feladatot az RMDSZ teljes mértékben el tudná látni egy alapítvány vagy egy
egyesület keretében.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli
elnöke a szavazás után kijelentette: „Üröm vegyül az örömbe, mert miközben
az Országgyűlés többsége felállva köszöntötte a végszavazás eredményét, voltak
olyan megnyilvánulások a törvényt meg nem szavazó párt részéről, amelyek már
a nemzetárulás határát súrolták”. – Ez nagy visszatetszést keltett nemcsak
bennem, de a határon túli magyarok körében is – közölte a tiszteletbeli elnök.
Tőkés László örömét fejezte ki, hogy 80 esztendő után olyan törvény született,
amely politikai és jogi kereteket ad a határon túli magyarságnak a nemzeti
hovatartozás meghatározásában.
Bugár Béla, a Magyar Koalíció
Pártjának elnöke mérföldkőnek nevezte a kedvezménytörvény elfogadását. – Különösen
akkor, ha jók lesznek a végrehajtási rendelkezések, hiszen ezek döntik el,
hogy a kétségkívül jó elvek miként valósulnak meg – hangsúlyozta lapunknak.
Bugár szerint Szlovákiában az MKP és a négy legnagyobb társadalmi tömörülés
– a Csemadok, továbbá a felvidéki magyar pedagógusok, szülők és a cserkészek
szövetsége – feltehetően a nyár végén létrehoz egy nem nyereségorientált ajánló
szervezetet, amely összegyűjti és jóváhagyja a kérelmeket, majd elküldi Budapestre,
ahol az igazolványokat kiállítják. Bugár különösen fontosnak tartja, hogy
a most elfogadott jogi norma legalizálja a határon túliak munkavállalását.
Brenzovics László, a Kárpátaljai
Magyar Kulturális Szövetség alelnöke kijelentette: „Bízom benne, hogy a kerettörvény
elfogadása után végre is tudjuk hajtani a törvényben foglaltakat, ami megnyugvást
jelent a kárpátaljai magyar közösségek számára”.
Józsa László, a Vajdasági
Magyar Szövetség alelnöke úgy véli: „csupán pénz kérdése az egész”. A politikus
abban bízik, hogy a jövőben – az akkori kihívásokhoz igazodva – esetleg módosul
a státustörvény. A többi szomszédos országban élő magyar legitim szervezetek
és pártok vezetői is elégedettek a törvénnyel, és kifejezték reményüket, hogy
a státusirodák felállítása nem okoz gondot.
Jakab Sándor, a Horvátországi
Magyar Demokratikus Közösség alelnöke szerint a státustörvénnyel a szomszédos
országokban élő magyarok jogilag is a nemzet részévé váltak. Úgy véli, hogy
a státusirodák megnyitása Horvátországban egyszerű lesz.
Tomka György, a Muravidéki
Magyar Önkormányzat elnöke közölte: Szlovéniában egyetlen státusiroda lesz,
az ottani magyarok központjában, Lendván. Utalt arra, hogy Szlovénia nem emelt
kifogást a státustörvény ellen, sőt – mint mondta – valószínűleg még merít
is a magyar jogszabályból. Sok szlovén él ugyanis az anyaországon kívül, akiknek
jogállásával egyelőre nem foglalkozik külön törvény.
 |
