Szió!
Az áttörésre most sem kerül sor. Hogy is hoztam magammal kapcsolatba ezt az áttörés izét?:))
Amúgy pedig még 1 hónap sem telt el az utolsó írásom óta, szal nem tudom, apu miért nyúz annyira... Ez az én sorsom:P
Itthon nagy a kavarodás. Nagyapa kórházban van:( Eddig csak 1x látogattam + anyuval, akkor is rosszul lettem... Alkalmazkodtam a környezethez:) Taccs...:) Ez az én formám... Remélem anyu el merészel máskor is vinni...
Igazán felemelő érzés, amikor az ember házában lift épül. De komolyan:) Nem valami szép, de legalább érdekes. Anyu nem engedi +, hogy lefessem az oszlopait:) Mármint nem az anyu oszlopait, hanem a liftéit. Pedig szépen +tudnám csinálni... Mintásra, vidámra:) Nya, mind1.
Nemrég voltunk Sebestyén Márta koncerten. Szép volt, csak nem értettem a dalok szövegét. Vagy elnyomta a zene, vagy túl voltak húzva a hangok, nemtom. Mindenesetre látványos volt, még nagyon hátulról is, főleg az egyik bácsi, aki valami nagyon extra pózokat vágott le, miközben valami dobszerű, fura hangokat adó hangszeren játszott:). Mondták neki a nevét is (nem a bácsinak, vagyis neki is, de most a hangszerről van szó, na), de nem értettem:P A végén már picit fáradt voltam, és nem tudtam odafigyelni...
A suli is kezd fárasztó lenni. Majd biztos fogom magam átkozni az egyetemi évek alatt, h egy szót is mertem szólni a sulira:)
Vasárnap +sütöttem életem első sütijét. Ezt is 1 ígéret miatt:) Mégpedig répatortát:) És még nem is lett rossz. Igaz, elég 1xű volt +csinálni, annyira béna én sem lehetek, hogy 1 ilyet elrontsak:)
Kolos tegnap hazajött. Véééégre, van kit szekálni:) The end, cupp:)

Most ne számítson senki tőlem valami rettenetesen frappáns, érdekes vagy izgalmas, esetleg egyszerűen normális naplóra, mert vhogy nincs hozzá kedvem. Nem mintha eddig ilyeneket írtam volna, csak szólok, h most sem kerül sor a nagy áttörésre.
Elvileg most péntekről kéne írnom. Hát yo. Kitaláltam, hogy poénból beöltözöm boszinak. Ugyanis Halloween volt. Ez + is történt annyi előkészülettel h ragasztottam 1 kalapot papírból és bevontam fekete anyaggal. Szal az említett napon szép fekete szájjal, szemmel, körömmel, ruhával és a kalappal persze elhagytam a házat nagyapám nem kis kétségbeesésére és az emberek nem kis csadálkozására. Legtöbben mosolyogtak, ez yo. Volt akit majdnem elütött az autó, úgy bámult. Ez nem yo. Biztos fél a bosziktól:)) A suliban is eléggé + voltam nézve. De legalább mindenkinek yo lett a kedve:) Egyesek szerint nagyon passzolt hozzám a maskara. Boszorkány lennék?:) Amúgy 1általán nem hiszek az ilyesmiben. Babonában sem, szellemekben sem. Valamelyik táborban azzal szórakoztam, hogy kiataláltam abszurd babonákat, és azt etettem az emberekkel. Hát nem elhitték?:) Őrület.:) Tehát nagy szenzációt keltett a bosziságom, nem túlzok:) Amúgy is elég laza nap volt, a negyedév utolsó napja. Most 1 hét szünidő. Én pedig hozom a formámat: meghültem és ülhetek itthon...:) Legalább rendberaktam a pontosan 520 db szalvétámat, elkezdtem 1 ezer darabos puzzlet (ekkor már télleg nem volt mit csinálnom), ami pedig a legrosszabb: tv-t néztem. Erről ugyanis leszoktam elég rendesen. Csak a F1-et néztem, ha ment és a Jóbarátokat, ha eszembejutott. De annyira nincs kedvem semmihez, h +néztem 1-2 marhaságot. Cörnyű. Ha legközelebb erre vetemednék, inkább rendberakom a bélyegeimet is:)
Ennyi mára, és ahogy magamat ismerem, ennyi pár hétre is:P

Szióka!
Hmmm... történt 1smás. Amúgy most ez 1 ilyen +lepi napló, mert apu ma jön haza a kiképzésről. Nem volt valami kellemes kiképzés, nem csoda, hiszen kórházban kellett töltenie. De apu bizony nagyon kemény apu, már rögtön az első +próbáltatás után (műtét:( ) vidám volt a hangja. Szóval úgy történt az egész, ahogy ez már több fajta formában, fogalmazásban le lett írva ide a honlapra ni. Enyhén szólva sokkolt minket a közlemény, amit anyu múlt-múlthét szombaton tett nálunk közzé (a köz én voltam). Nagymamámat végképp sokkolta, egy idő után már attól féltem, h neki is lesz valami baja az aggódás miatt. Hiába bíztattam... Ugyanis én is olyan optimista xzet vagyok, mint a sebesült. Aki ma hazajön. Anyuci szegény pedig csak fuvarozgat ide-oda a 'nagy' Magyaroszág és Ukrajna között. Márpedig ilyenkor télleg nagy Mo. Főleg benzin szempontjából...
Nah, de mivel szüleim szinte nem is tudják, h mik történtek errefelé, mégis azt kéne leírnom. "Pojechalé" mondaná a torna tanárom ilyenkor. Tehát. Először is volt 1 osztálykirándulás a suliban. Huuulla unalmas! Összesen 8 emberke jött el az osztályból. Rendeztek ügyességi versenyeket is, mert nálunk ennek a kirándulásnak olyan okos nevet adtak, hogy egészségügyi nap. Ilyenkor pedig illik valami egészségeset csinálni. Kötélhúzás, zsákbanugrás és talicskázás ide tartozik. Na yo, nem fikázom, ez télleg poén volt:)) A 10.C nem állt ki, szal a versenyek csak a 10.B és köztünk, a 10.A (éljen-éljen-éééééljen:) ) között folytak. Kötélhúzásban vesztettünk, lány zsákbanugrásban is. A lány zsákbanugró én voltam. Ez semmi ahhoz képest, hogy a fiú is. Ugyanis a drága Y-kromoszómások elhúztak valahová focizni. Mégsem hagy6tam cserben az osztályt, tornatanárunk, pedig beleegyezett a lány-fiú cserébe, merthogy az fer. Fordítva nem engedné +, azt mondta. Ennyit arról, hogy 1enlők vagyunk:) Márpedig azok vagyunk: döntetlen lett:P A talicskázásban szintén 1 fiúnak kellett alakítania ezt az építkezések gyönyöre járgányt. 2 lánynak pedig tolnia. És ki volt a fiú? Na ki? Persze, hogy én:)) Itt is majdnem döntetlen lett. Pedig elég hosszú 1 táv volt. Biológia tanárom, Szebi bácsi + is dícsért, h kemény srác vagyok:) Szal nagyon egészségesen történt minden, az 1-2 sérülésemen kívül, amelyeket fiú énem xzett.
Múlt-múlt hétvégén újra itt aludt Juli. Ez kb. harmadx történt +, mert soxor 1edül lettem volna itthon. Én pedig, igenis félek 1edül. Mumusok + mittomén:) Na yo, nem is azoktól, 1xűen csak a sötétben. Büdös Hering (Juli) szívesen vállalkozott erre a feladatra. Jah, amúgy a Büdös Hering nick onnan jött, hogy a másik Juli kitalálta, h én vagyok Smelly Cat (a Jóbarátok nevezetű sorozat nézői tudják, miről van szó. A nem-nézői pedig sajnál6ják, h nem látták még:)), vagyis Büdös Macska. Én pedig azt, hogy ő Büdös Majom. Beszállt aztán Büdös Hering, Kutya, Varjú, Delfin, szóval, az egész büdi állatkert:)) Tehát a Hering itt aludt. Enyhén szólva álmosak voltunk reggelente, de hát ki lehet azt bírni:) A suliban pedig igazán kipiheni magát az ember.
Ennyi talán most elég is lesz. Kéne tanulnom a holnapi kémia és föci dolgozatomra. Ááááá. "Pojechalé!"

Már 10. osztályba járok... Valami őrület. Ez a mondat lehetne akár nagymamám 1ik barátnőjének a mondata is. Mégpedig a hogymegnőttél-hanyadikosvagy-úristenmárilyennagy-mostvoltálkisbaba csoportba tartozók 1ike:)). De azért nem öregedtem + nagyon, csak nem tűnik 10 évnek. De aztán belegondolok, hogy mennyi minden történt a 10 év alatt, mennyi marhaságot tömtek a fejembe és a sok élményre, akkor már stimmel az idő. Már csak 2 év, és viszlát suli. Úgy érzem, h nagyon fog hiányozni... Bár 1re unalmasabb. Nekem a 8. osztály volt a best, azóta csak romlik a helyzet. Az idei év 1előre rettenetesen unalmas. A nyelvi osztályba kerültem végülis. A tanárok elég yok, az osztálytársak fele új. De nem tetszik a hangulat. Lehet h az időjárás teszi, mert szeptember elsejétől rögtön elkezdődött az ősz. Én szeretem az ilyen időt is, de az biztos, h változtatja az ember hangulatát, és az állatét is, mert a kutyánk képtelen abbahagyni az eső ugatását. Elég hülye szegény:) Szerintem tőlem örökölte... De lehet, hogy csak azért tűnik unalmasnak a suli, mert hiányoznak azok, akik elballagtak vagy elmentek Magyarországra. Na, de Csönge nem szeret ám unatkozni, úgyhogy kezdek magammal valamit. Többet figyelek az órákon(?), néha jönnek a hullaértelmes beszólásaim, amin röhög 1et az osztály. Ezek általában a híres félrehallásomnak köszönhetően jönnek létre...:) És ha végképp nincs mit csinálni, akkor torpedózunk a padtársammal:) 4 meccsből 3-mat én nyertem + :)
Kaptam 1 gitárt is (köszönöm még 1x, annak, akitől) :))) és azon gyakorolgatok, nagyon tetszik, csak a könyv picit összezavart most, amiből tanulok. De nem baj :)
Az informatika tanárom pedig Csöpkének hív... grrr. Nem is idegesítene, ha nem lett volna vmelyik értelmes valóságshowban ilyen nevezetű emberke. Mert ha úgy vesszük, akkor aranyos a Csöpke név. + hasonlít is a nevemre. De csakazértsem. Engem hívjon Csöngének, vagy lerúgom a fejét:P Nayo, azt talán mégsem:)

Hétvégén ünnepelt a város. 12 éve független Ukrajna. Pénteken és vasárnap koncertek. Kimentünk Krisztával: tele a város! Komolyan, én még ennyi embert nem is láttam Ungváron. Végülis elég uncsi volt az egész. Főleg a "narodnéj" előadások:)) Krisztával nem is igazán figyeltük a dolgokat, inkább beszélgettük 1et utóljára, és mászkáltunk ide-oda, találkozva közben a szépen lebarnult ismerősökkel. Ahogy álltunk ott a Posta téren, odajött hozzánk egy lány, elkezdett hozzám beszélni, látta, h nem igazán értem a nyelvezetét, úgyhogy Krisztának folytatta. Adott két cédulát és elhúzott. Kiderült, h modellsuliba kaptunk invitáló cédulát, ugyanis "a magasságotok és az arcotok illik ebbe a kategóriába...". Pff... Hát én röhögtem 1 yot, mert az én 150 valahány centimmel biztos pont ide illek...:))) + amúgy is, milyen marhaság már ez a modell mánia:P Másnap már el is utazott Krica Debrecenbe. Ott fog tanulni, és valszeg elég sokára fogom látni:(

Hétfőn Vlasztával kimentünk a városba füzeteket venni. De nagyjából minden be volt zárva, szal csak sétálgattunk. Találkoztunk 2 srác osztálytársunkkal. Annyit marhultunk:) Aztán kitalálták, h menjünk el a temetőbe, templomba, a 16 emeleteshez, ahonnan nemrég leugrott vki, de végülis nem mentünk 1ik helyre sem (ebben picikét benne volt az én véleményem... nayo, én beszéltem le őket:)). Úgyh csak ténferegtünk a városban. Aztán pedig a folyóparton mászkáltunk és találtunk 1 helyet, ahol naon sekély a víz. Amúgy elég picike mindenhol, mert mióta kivágták azt a rengeteg fát a Kárpátokban, azóta egy csomót apadt. Szal ott kitaláltuk, h átm1ünk a túlpartra:))) Tök poén volt. Cipőt le és be a vízbe:) Térdig nem ért sehol a víz. De rajtam ilyen extra trapéz gatyesz volt, és teljesen fel kellett húznom, és tartanom a kezemben:) 3x majdnem elvágódtam:) De azé' tök yo volt:))) A hídon kicsit néztek az emberek...:)
Tegnap pedig már télleg elmentünk füzeteket venni. +állapítottuk Vlasztával, hogy ilyen béna füzeteket már régen árultak. Minden boltba vagy 2x bementünk, hogy guberáljunk valamit. 3 órán keresztül keresgéltünk. A végén már kész hullák voltunk. Annak örültem a legjobban, h találtam micimackós és F1-es füzeteket:). Apuka pedig már komolyan nem hagy békén. Csak úgy röpködnek a "Csönge mikor írsz már" "Csönge, +igérted!" "Csönge, naplóóóóót" szövegek. Ááááááá. Ha történik velem valami, akkor a reakció ennyi: "Ezt majd írd + a naplódban" Cörnyű:) Szal tessék velem 1üttérezni!

Helóka:))

Nya, yo rég írtam már... Olyan féléve:P +ígértem apunak, h fogok táborok után írni. Hmmm... elég sok minden történt. Nagyon részletes márpedig nem leszek, mert nem is olyan yo a memóriám, és mert túúúl hosszú lenne. Untatni pedig nem szeretnék senkit. Szal.
Lett végülis fogszabályzóm. Úgy beszéltem, mint egy totális beszédhibás. Rhaccoltam és szejpítettem. És tele volt vele a szám. De mexoktam. Végülis én szerettem volna, és valahogy mindenki furán nézett rám emiatt, mert vkinek már a fogorvos is maga a rémálom, nemhogy 1 fogszabi... Én pedig csak nevettem, ha cikiztek, úgyh hamar abba is hagyták:) Így kell ezt csinálni, nem pedig nyavalyogni.
Májusban pedig jött az évvégi hajrá, és eszünkbe jutott, h kellene készülni a vizsgákra...:) A biosz tételeim nagyjából kész voltak, de a földrajzot utolsó 2 hét alatt szedtem, írtam, másoltam össze. Végül minden +volt. Vhogy én nem is féltem a vizsgáktól. Már ott izgultam picit, de nem komolyan. Először jött az ukrán vizsga (talán:)), ez tollbamondás volt, könnyű. Aztán biosz. Én mentem be elsőként, egy elég yo tétellel, aztán algebra, magyar-tollbamondás, könnyű volt mindkettő, és végül földrajz. Itt elég nehéz tételt húztam, és a másodikként feleltem. Mind yol sikerült. 4 db 12-es és algebrából 11, mert nem írtam feleletet:). Aztán +kaptuk az "Atesztát"-ot:) Éremjelölt vagyok. Jejeje!:)
Ezután pedig jött a nyááár. 3x táboroztam, és nagyszüleimnél töltöttem Beregszászban pár napot.
Az első: a tánctábo. Péterfalván, a vidámpark mellett, a stadionban. Annyi volt a baj, hogy én nem szeretem a néptáncot... Márpedig a tábor erről szólt:) Én pedig a társaság miatt mentem. A legtöbb órát ellógtuk, mármint bementünk a terembe, csak nem táncoltunk.) Délután kézműves foglalkozások folytak, nah, azok már yobban tetszettek. Végülis a programok sztem elég silányakra sikerültek. Nem szerveztek semmilyen kirándulást vagy vmi izgalmas dolgot. Neem, csak tánc. Tábor vége felé viharossá vált az időjárás, akkor beköltöztünk a sportterembe. Zsúfolásig megtelt az egész hálózsákokkal:) Ilyenkor legalább nem láttam az óriáskereket. Huh, h az milyen ronda... De sztem minden óriáskerék ronda. Ez + ráadásul lassú is. Idén már ki sem próbáltuk, mert biztos még lassúbb lett:) A kaját nemtom h minősítsem. Hmm... nevezzük érdekesnek:). Aztán, mint általában szokott ez történni, vége lett a tábornak.
Ezután töltöttem pár napot Beregszászban, ahol nagymamám a nap minden szakában etetett:)
Jul. 18-án pedig elmentem a 3 hetes Sárospataki táborba. Remek tábor volt, mert mindenki külföldi, és csak a vezetők magyarországiak. Érkeztünk: Ukrajna(:P), Románia, Szerbia és Montenegro, Svájc, Belgium, Ausztria, USA, Franciaország, Skócia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország. És mindenki más nyelven beszélt.:) De legalább gyakoroltam az angolt:) Itt, ellentétben Péterfalvával, program programot követett. Rengeteget kirándultunk: Aggtelek, Debrecen, Tokaj, Nyír1háza, Eger, Lillafüred. Délelőtt tanórákra jártunk, délután pedig foglalkozásokra (kézműves, sport, főzés). Rengeteget nevettünk a nyelvi botladozásokon, pl:
- Veronika, tudod, milyen szép vagy?
- Milyen???
:))
- Engem ez eléggé érdekel.
- Engem???
:)) Szal a társasággal nem volt gond. A szülinapom is ezekre a napokra esett. A mi szobánk, ahol mi hárman laktunk ukrajnaiak, a tábor végére +betegedett. De csak mi. Hát, igen, mi élünk legközelebb Csernobilhoz... Az „antibiotikumot torokfájásra” esetet pedig apu már leírta... Aztán Sárospataknak is vége lett.
Ezután úgy reméltem, hogy lem1ek a jurtatábor végére, de anyuék nem engedtek, mert + voltam hűlve még. Úgyhogy kikunyiztam, hogy legalább 1 napra hadd mehessek le. Jaj, de yolesett újra látni a tavalyikat:)) Nem győztem ölelgetni őket. Meg ott lenni is olyan yo volt azon a helyen, amit imádok:) + a hangulat. Áh, azt nem lehet kihagyni.
Pár nap múlva 6 napos matektáborba mentem. Tökyo, a tavalyihoz képest főleg... Azzal kezdődött az egész, hogy a táborpólót batikoltuk, ami sztem tökyo 5let:) Nah, + volt kosár meccs is, ami szintén. És a kirándulás helyett (Munkács és Verecke minden évben, hót unalom már...) városi akadályversenyt rendeztek a cserkészek nekünk, lejártuk a lábunkat, kitornáztuk magunkat, és utána élveztük az izomlázat:) Izomlázkor mindig rájövök, h nem tornázom eleget... Hazajöttem, és most itt vok. Már nem is m1ek sehová. 10 nap maradt a suliig. Felbontották az osztályunkat, el is mentek sokan, és 1 csomó tanár is :( Nya, ennyi, asszem. M1ek enni, mert kezdek éhes lenni. Bye!