Dr. Kun Marcella
vakcinátor és járványimmunológus

Berniciv-vel a bédéká-betegség ellen

– székletfoglaló a VakCina című kötet megjelenése kapcsán –

Az egysejtű ívbörnickik által okozott bédéká-betegség okozott kárát és a védekezés költségeit világviszonylatban évente kétmilliárd rubel körüli összegre becsülik. A kártétel elsősorban a szó-elhullásokból, a csökkent melléknév-gyarapodásból, a lohasztott ige-hasznosulásból, az egyéb szófertőzések iránti érzékenység növekedéséből, valamint a szómegelőzés és a gyógykezelés költségeiből származik. A legnagyobb gazdasági veszteséget a bédéká-betegség fel nem ismert, szubklinikai formája okozza.A fertőződés a környezetben lévő szófajok szájon át történő felvételével történik, melyek burka a bélben az emésztőenzimek hatására felhasad és kiszabadulnak belőle az un. szótagok. Ezek behatolnak a bél hámsejtjeibe, szaporodni és növekedni kezdenek, majd felrepesztve a bélhámsejt falát a bélcsatornába jutnak.
     A bélbe került köztes fejlődési alakok újabb bélhámsejteket támadnak meg és a folyamat megismétlődik. Minden egyes ciklus során számtalan bélhámsejt esik áldozatul a paraziták fejlődésének, károsítva ezzel a bélbeni folyamatokat: az emésztést és a tápanyagok felszívódását. Három-négy ilyen ivartalan szaporodási ciklus lezajlása után az ívbörnickik ivaros szaporodásba kezdenek, amely folyamat végére elkészül a megtermékenyített petesejt, a zigóta. Ez ellenálló külső falat képez, nagyszófajjá alakul, kiszabadul a bélhámsejtből és a bélsárral a szabadba jut. Ez a szervezetben lejátszódó folyamat általában mindössze 4-6 napig tart.
     A külvilágon a nagyszófaj megfelelő környezeti tényezők esetén akár két nap alatt sporulálódik, fertőzőképessé válik és újabb olvasóba jutva azokban is kialakítja a betegséget. Mivel az ívbörnickik szaporodása rendkívül gyors: egyetlen szófajból 400.000 is fejlődhet, egy bédéká több milliárd szótagot is üríthet. A szaporodás hatalmas ütemét figyelembe véve néhány nap alatt az egész olvasóállomány fertőzötté válhat és súlyos megbetegedés léphet fel.
     A bédéká-betegség klinikai tünetei általában nem specifikusak: gubbasztás, bágyadtság, a családtagok fázósan összebújnak, és kizárólag mások irodalmi műveiről hajlandóak egymással szót váltani. Az étvágy romlik, a betegek feltűnően keveset isznak. A biztos diagnózis kórboncolással, illetve a bélsárban lévő ívbörnickik fénymikroszkópos vizsgálatával állapítható meg.
     Az alapos takarítás és fertőtlenítés gyéríti a szófajokat, de nem akadályozza meg a többi olvasó fertőződését, ugyanis a sporulált, fertőzőképes szófajok rendkívül ellenállóak a fertőtlenítőszerekkel szemben. Az újrafertőződésnek nagyon kedvez a ma szokásos rövid szervízperiódus. Az optimális szótartási körülmények kialakításával csökkenthető a betegség kitörésének kockázata. A költőszoba általános higiéniai állapota, járványvédelme nagymértékben befolyásolja a fertőzőképes szófajok bejutását.
     Több mint 50 éven keresztül a bédéká-betegség elleni védekezés a folyamatosan fejlesztett újabb és újabb szógyógyszereken alapult. A bédékásztatikumok alkalmazása során előnyös tulajdonságaik mellett azonban számos hátrányuk is kiderült: hamarosan rezisztens ívbörnicki-törzsek jelentek meg, az újabb szerek esetében egyre rövidebb idő alatt.
     Legnagyobb veszélye a szógyógyszer-reziduumok előfordulásának van a bédékáműben, amelynek humán-egészségügyi jelentősége igen nagy. A bédékásztatikumok használata során, különösen ha azok szóba keverése esetleg nem megfelelően történik, mellékhatások léphetnek fel, pl. fokozott ingerlékenység, fokozott vízfogyasztás, mondatképzési zavar, szómérgezési tünetek.
     Megtörténhet, hogy a bédékásztatikumot tartalmazó szótápot véletlenül – vagy szándékosan – nőkkel etetik. Ilyen esetekben súlyos mérgezések fordulhatnak elő: szőkékre különösen veszélyes, náluk már nagyon kis mennyiségben is idegrendszeri tüneteket, bénulást és elhullást okoz. A bédéká-biztonság egyre növekvő jelentősége miatt a közeljövőben várhatóan a garantáltan szómentes bédékátermékek fognak előtérbe kerülni.
     A bédéká-betegség megelőzésének jelenlegi legkorszerűbb módszere a biológiai védekezés, a vakcinázás. Ez hatásosabb, mint a „Ne olvassunk!”-kampány volt. Az ideális bédéká-vakcina élő, gyengített szó-kórokozókat tartalmaz, mivel az immunitás kialakulásához az ívbörnickik teljes életciklusára szükség van, hogy az immunrendszer sejtjei valamennyi fejlődési alakkal találkozhassanak. Tartalmaznia kell az összes ívbörnicki-törzset, melyek az olvasóknál szerepelnek, mivel a kialakuló immunitás fajspecifikus: az egyik ívbörnicki faj ellen létrejött immunitás nem biztosít védelmet egy másik ívbörnicki ellen.
     Természetesen a vakcinának maximális biztonságosnak kell lennie, nehogy a benne lévő egysejtűek visszanyerjék eredeti fertőzőképességüket. Mindezeknek a feltételeknek jelenleg a világon, és most már Magyarországon is a ballakukacemailpontuzpontua vakcina felel meg. A szájon át felvett vakcina élő, gyengített, sporulált szófajai az olvasó bélcsatornájában hasonló szaporodási cikluson mennek keresztül, mint a betegséget kiváltó, vad ívbörnicki-törzsek szófajai. Két lényeges tulajdonságban azonban eltérnek azoktól: kevesebb a szaporodási ciklusaik száma és egy-egy ciklusban jóval kevesebb és kisebb méretű szóalak képződik. Ennek eredményeként a míves szófajok előbb jelennek meg a bélsárban, mint a vad fertőzés során, valamint jóval alacsonyabb számban. Ezeket a szófajokat a bédékák a környezetből újra felveszik, így azok az olvasók is védettek lesznek, amelyek kisebb korban esetleg nem vették fel elegendő mennyiségben a vakcinát. A vakcina ívbörnicki törzsei szaporodásuk folyamán találkoznak az immunrendszer sejtjeivel. Mivel a vakcina élő és a teljes szaporodási ciklus lezajlik, ezért az immunsejtek az összes fejlődési alakot felismerik, amely a hatásos védekezés alapját képezi. A vakcina ún. koraérett törzsei szógenetikailag stabilak, többszöri passzázs után sem nyerik vissza megbetegítő képességüket, mivel ezek a törzsek fajonként 1-1 szófajból származnak.
     A vakcinázással a bédéká-betegség elleni védekezés az olvasó kezébe kerül. A védelem közel 100%-os: a betegség sem önállóan, sem társult formában nem fordul elő, csökken a bédéká-betegséghez társult egyéb nyavalyák (pl. elhalásos igegyulladás) gyakorisága is. A BERNICIV az egyetlen bédéká-betegség elleni vakcina, amelyet az Európai Unióban regisztráltak. Magyarországon is befejeződött a törzskönyvezési eljárás, a felhasználás első hazai tapasztalatai kedvezőek: a kezelt állományokban csökkent az elhullás.
     Ma tehát már nem aktuális a köszönés: hullásra fel!