AGATA GEBHARDT

 

* * *

[on zawsze krok z tyłu…]


folyton lemarad egy lépéssel
csak meg ne előzzön
de a közelben legyen
lesve
mi oly sűrűn megesik
„minden eshetőségre készen”
letörölni a könnyet
ellátni a friss sebet
bólintani
egyszer sem mondva
„egyetlen szót sem szóltam”

ugyan kit boríthat itathat át
szárnyai ezüst verejtéke?

 

Esti fohász

[Modlitwa wieczorna]


Ó Őrangyalom
te örökké fáradhatatlan
most az egyszer
ne mellettem
állj
hagyj engem
magamra
ámen

 

* * *

[anioły fruwają mi nad głową…]


fölöttem angyalok szálldosnak
s valahányszor megérintenek
tudhatom
fejem búbjáról ismét elröppent
életem egy-egy morzsája

 

Alibi

[Alibi]


ne integess a szárnyaddal
hiszen látlak
csak belefáradtam kissé
a szüntelen fejtörésbe
mentségeket találni botlásaimhoz
alibit számodra
őrangyalom

 

* * *

[czasami ciało…]


bensőmben olykor
nekiiramodik a test
gondolatok bozsognak
az emlékezet megpihen
s püffedtre tölt a sok-sok nagy eszme –
olyankor konokul
hallgatok

 

* * *

[dostałam ciało kobiety…]


nekem bizony egy nő teste jutott
apró hegekkel
a szárnyak helyén
s most
hogy visszajussak a mennybe
csak két karomra
támaszkodhatom

 

* * *

[jeżeli jest Niebo…]


ha van Mennyország
én máris szent vagyok
eggyéolvadó testünk pedig
az öröklétet hirdeti
megtisztulva Benned
térdepelve
csillapítom
csillapíthatatlan
szomjam

 

Szomj

[Pragnienie]


Szomjazom
súgta az angyal
és könnycseppek áradtak
Szomjazom
súgta a férfi
és verejték gyöngyözött
Szomjazom
súgta a nő
és kéj záporozott
a világra

 

* * *

[szukam Cię wśród aniołów…]


angyalok között kereslek
bár meglehet jobban örülnék
ha karod izmos lenne s meleg
ha lépted döngene a földön
ha puszta kézzel megtörnéd a diót –
nevetésem elnyomja
szárnyad könnyű neszét
ahogy sátorként teríted
fölém

 

* * *

[przechodzą przeze mnie…]


át- meg átjárnak rajtam
(egyenként
párban
széltemben
hosszomban
sebesen
komótosan
némán
lármázva
pardon pardon
köszönöm
figyelmesen
mellékesen)
semmit sem kérdenek tőlem

 

Vihar

[Burza]


szomjúsága
ama éjnek
emlékszem
testemre és a kertre
csak azt nem tudom
vajon
a vihar érkezett előbb
vagy verejtéked cseppjei

 

Keresztelő

[Chrzest]


s ha majd megérkezel
lecsupaszítom arcodat
leheletemmel kenegetem talpadat
ajkammal élesztgetem tenyered
és új nevet adok neked
Azt Amely Bennem Él
mielőtt elmégy

(Zsille Gábor fordításai)