Alla Bilo-Rak

 

Keresem magamat

Mindig akadna pásztor
Vadat igázni akolba rendre
Hadd higgye el a pára
Így szabadulhat s nem menekedve

Mindig akad egy -lógus
Vágyaidat hogy összeterelje
S hiszed hogy üdvösséged
Általa lész törvényre emelve

Isten is akad mindig
Rettegni tőle és bízni benne
És uzsorás is kerül
Hogy váltsad lelked kis hitelekre

Férfi is ím adódik
Kedvét hogy lelje lihegve benned
S te sikoltva hazudj kéjt
Foganásra váltva unt szerelmet

Eső is hullik mindig
A szomjúdan szikkadó vetésre
S a halálban is bízhatsz
Percre pontos lesz az érkezése

Csak az nem jön el soha
Akit várton vársz örök ideje
Csak magadra nem találsz
Az ÉNre aki mondaná hogy TE

 

Az én Főnixem

nem hiszem hogy megtalálna
szárnyaimat visszavarrná
angyalarcom felmutatná
hamvaimból visszavárna

szárnyaimat visszavarrná
vágyaimmal messze szállna
képzeletem lenne vára
visszajárna szárnyam alá

angyalarcom femutatná
minden titkot felém tárna
fiúk után velem járna
bűbájomat ápolgatná

hamvaimból visszavárna
szoknyafodrom igazgatná
máglyámat is maga rakná
tűztáncot is velem járna

nem hiszem

 

Végzetem

Indulnék újra, meztelen akár,
És bőröm vetkezném a néma fákra,
Nem bánnám, hogyha kígyó mar halálra,
Nem rémít már a Sátántól-halál.

- Légy szeretőm! - bár Jézus násza vár,
Én büszkén rúgnék fel erényt, akárha
Szekérkét a húzni fáradt pára,
Ha futni hívja túlról jött madár.

És lennék elhagyott, halott szavak
Hazája lenne felnevelő fészkem,
Elégedett lehetnék már egészen,

- De törne újra rám a sors, a vak,
Indulnék vissza: hív a végzetem,
S látnák a fák, hogy csontom vetkezem.

Rétoruszinból fordította Balla D. Károly

induló oldal             UngParty NetCafé