Ha a Kelet Nyugat lesz

Ahogyan Magyarország védeni kívánja az Uniót a csempészek és illegális bevándorlók ellen

Fenti címmel olvastam a minap a tekintélyes berlini „Der Tagesspiegel” c. napilap illusztris 3. oldalán egy hosszú terjedelmű cikket.

Rögtön BéDéKá és Capi jutottak eszembe. Szóval, most meg leszünk védve. Ellenetek. Ugyanis a megkérdezett magyar határőrtiszt szerint „a” németek a jövőben biztonságban érezhetik magukat, ha az Unió határát majd a magyarok őrzik.

A cikk részletesen beszámol a magyar határőrök EU-s kiképzéséről Párizsban és Lübeckben. Tanultak nyelveket, EU-normát, elsajátították a technikát, van erről diploma a falon, továbbá EU-térkép, van EU hardware és software, infravörös mozgásérzékelő, éjszakai kamera, nyomozókompjúter. Szóval megnyugtató mennyiségű és minőségű minden határőrző földi jó, valamint 350 mió € brüsszeli keret az előbbiek finanszírozására. A cikk arról is beszámol, hogy a minden igényt kielégítő, schengeni normának megfelelő 14 sávos határátkelő már elkészült Záhonynál. Ez is nagyon megnyugtatóan hangzik.

Azt csak zárjelben jegyzem meg, hogy mindez nekem mintha nem állna összhangban BéDéKá határátkelési beszámolójával különös tekintettel a hosszú sorokra, káoszra és a türelmetlen soronkívüliek vesztegetési gyakorlatára. De ő biztosan nem olvasta ezt a megnyugtató cikket előtte és rosszul kelt át. Persze, ha jobban utánagondolok, az is lehet, hogy a cikk EU szemszögből, EU oldalról és csak az EU kiterjesztett határáig térképezte fel a helyzetet. Azt nem írja, hogy mi van a 14 sáv, a magyar határőrépület után. Úgyhogy most közlöm, én innen, Európából, Veletek odaát, hogy itt minden a legnagyobb rendben.

Ill. persze gondok vannak, de azokat a Nyugat kiképzett védőbástyája rutinnal leküzdi. Vagy sem. De minden esetre legalább regisztrálja. Ilyen tipikus eset az ukrán rendszámú régi, rosszul karbantartott Mercedes, amely 120 l-es tankjával a kishatárforgalom keretében naponta többször cikáz büdös csíkot hagyva maga után ide-oda. Ide tele, oda üresen. Ugyan ez tilos, továbbá a kishatárforg. keretében csak napi 1x-i átkelés engedélyezett, de miután nem pecsételnek az útlevélbe, mindez ellenőrizhetetlen. Csak tudják. De nem tesznek ellene. (Figyelem, Capi, ebben még rejlik további üzleti lehetőség - egyelőre.)

Cikisebb és kockázatosabb a cigarettacsempészés. Bár, ahogy olvasom, kicsinyes és macerás dolog. Úgy a csempész, mint a vámos részére. Mégis Záhonyban a cigaretta megy. A megkérdezett vámtiszt szerint a jelenleg érvényben lévő árkülönbség miatt itt dohánnyal ugyanakkora dohányt lehet szakítani, mint máshol a kábítószerrel. Az érte járó büntetés pedig kisebb. Drogban utazók más átkelőhelyeket használnak. Ezzel a félmondattal ez utóbbi probléma letudva. Namármost a cikk megnyugtató hangvétele ellenére is teljes bizonytalanságban vagyok, hogy esetleges illegális marihuánámmal hová mehetnék.

Ami az embercsempészést illeti – és ránk, uniósokra nézve ez jelenti a legnagyobb veszélyt -, a helyzet megnyugtató. Évente egyre kevesebbet fognak el. „Vagy ma minden csempész a magyar oldalon börtönben csücsül, vagy az embercsempész szervezetek nem találnak már itt újabb kapcsolatot.” Hát ez vagy stimmel, vagy sem.

Napi gondok a kisstílű, „egzisztenciális” utazókkal vannak. Őket a vámosok nem szívesen bántják, mert köztudott, hogy a szabálysértés a napi megélhetésüket teszi lehetővé. Utóbbi esetek lelkileg megviselik az Unió keleti őreit, bár kötelességüket így is teljesíteniük kell. Hogy hogyan lesz mindez a csatlakozás után, arról még nincs kialakult elképzelés. Egy biztos, hogy az „egzisztenciálisoknak” a jövőben drága lesz a vízum.

Volt még valami homályos kitétel az írásban, hogy a záhonyi iskolák az ukrán tanárok nélkül becsukhatnának. A magyar szülőföldről alig kívánkozik valaki erre a peremvidékre. A gyanútlan és naiv olvasóban felmerülhet a kérdés: vajh ezek legálisak-e és ha igen, hogyhogy? Én, mint némi helyismerettel is rendelkező Europäer, ugyan sejtem, hogy mire utal a szerző, de más nyugati bennszülöttnek ez nyilván homályos marad.

Egészben véve a cikk alapján egyrészt sokkal nagyobb biztonságban érzem magam mint „német” és uniós polgár a kitágult Európában itten. Ugyanakkor nem világos, hogyan fogok a szebb jövőben kommunikálni Veletek ottan. Mert hogy vízumköteles irodalomról mintha már nemrég lett volna szó valahol. Bár, e-mail-forgalomról, annak uniós és vámos vetületéről nem tett említést a cikk. Tehát egyelőre nyugodtan várok.