In memoriam Pók

SZENTIVÁN ÉJ

(Gyilkosság Stockholmban)

   Kiraboltak egy taxisofőrt péntek délután. Így történt a rablás: Sundbybergből utazott Tenstába két 25-éves. Amikor megérkeztek, egyikük elkezdte szorongatni a taxisofőr nyakát. Ketten kiszállásra kényszerítették a saját kocsijából, elhurcolták egy darabig, pénztárcáját elvették, őt magát nyakon rúgták, majd elhúztak a kocsival.
  Nemzetközi konferenciát tervez a svéd kormány a terrorizmusról. A meghívottak közt van W. Bush, Tony Blair és Putyin. A konferencia idejére minden lehetséges szállodai szobát lefoglalnak Stockholmban és környékén - az amerikai stáb egymagában negyszáz főt számlál.
  Csökkentették a büntetését annak a két litván férfinak, akiket február végén tartóztattak le egy Lengyelországból érkező hajóról való leszálltukban. Kiderült, hogy a náluk talált porban mindössze 0,5 gramm heroin és morfin volt, jóval kevesebb, mint amennyit korábban hittek. A felső bíróság a korábbi két év helyett nyolc hónapi szabadságvesztést ítélt meg, továbbá tíz év helyett mindössze ötig nem szabad Svédországba látogatniuk.

  Pókkal ez a helyzet: a fürdőszobánk falán tanyázott, előbb hónapokig a tető közelében. Aztán mind lennebb húzódott, már vállmagasságnál is lennebb. Olyan elmélyülten szívta a falra kicsapódó párakoktélt, hogy mozdulni is, gondolom, csak akkor, amikor újabb nyersanyag után nézett. Az volt az étke, más – légy, egyéb szárnyas élőlény – egy sterilen szolíd skandináv fürdőszobában nincsen.
  Minket nem félt. Pedig óriás sötét foltok lehettünk számára, ráadásul a tussolás zajjal jár. Szerintem a sajátos keverék, amely vízből, emberi kipárolgásból, porból és a fal lemosására használt tisztítószerből állt, drogként hatott rá. Bár van egy olyan balsejtelmem, hogy Pók egész egyszerűen megbízott bennünk. Nemcsak hogy azt nem feltételezte, hogy mi bántjuk, hanem elvárta tőlünk, hogy ne csapjuk be. Ami alatt azt érhette, hogy nem hagyjuk őt azon a felületen lakmározni, amelyik számára veszélyes.
  Márpedig valószínűleg a víz tussolta le őt is a falról.
  Ez azért nehéz, mivel Pók eltűnése ez esetben a mi személyes hibánk.
  Gyilkosság történt tehát, emberi gondatlanságból elkövetett, és nem véletlen baleset.
  Pók pedig fuldoklás közben csalódást érzett; meggyőződésem, hogy egy pók is csalódhat.

  Megírtam őt a Pók, perverz címet viselő reportban, az UngPartyban, pontosabban megírtam bizalmát. Azt, hogy hogyan ereszkedett lennebb meg lennebb, azt, hogy társának minket úgy mutatott - nem be, hanem meg, hogy mi „rendes népek” vagyunk. Mosolygásra késztető vég, azaz karcolatbefejezés, mit sem változtat a dolgon, hogy én nyilván nem hallhattam, mit mond Pók a társának. Főként, hogy nem is mondott semmit, ugyanis társa nem volt, az egészet én találtam ki, csakis hogy kikerekedjen a történet.
  Szabad-e kikerekíteni a történetet, ez itt a kérdés, szabad-e – más szóval - hazudni? Ha igen, mekkorát? Írni annyi, mint hazudni?
  A folytatáshoz el kell árulnom valami retteneteset: Pók rég eltűnt, amikor én a jópofaságot róla megírtam. Levitte a víz, elhagyott bennünket, az írói felelősség szempontjából mindegy.
  Kérdem ezért: felment az engem, hogy amikor a novella, karcolat, „report” vázlata fejemben elkészült, Pók még élt?! Békésen legelt függőleges helyzetében. Amikorra leültem, hogy derűs történetét megszövegezzem, akkorra tűnt el.
  Zavar, hogy úgy kellett kedélyeskednem – ...milyen jópofa ez a Pók, hogy fürdőnkbe társat hoz, és ...milyen jópofákat mond, csakis rólunk -, hogy közben tudtam, hogy Pók vagy otthagyott bennünket, vagy, ami még rosszabb, utolérte a vég.
  Rég kiszenvedett, amikor én megmosolyogtam.

  Egy bizonyos fázisban voltam, amikor Pókot megírtam, miközben egy másikról írtam. Lehettem-e őszinte? Érezhettem-e a markoló fájdalmat, amikor a derűs Pókról írtam? Milyen derűt éreztem, amikor tudtam, hogy vékony kis testét szedi szét a sav?
  Összekeveredtek volna az érzések? Hogy volt...? Volt kilencven százalék gyász, tíz százalék derű? Nyolcvan-húsz? Hetven a harminchoz?
  Adtam a gondtalant; mímeltem a gyászt?
  Esetleg: „odaéreztem” a derűt, miközben százszálékosan szenvedtem?
  Úgy értem: megfértek egymás mellett, nem egymás róvására léteztek? Új rekeszt nyitottam érzelmi világomban, új fájlt, s azon belül szenvedhetek illetve mosolyoghatok százszázalékosan?
  Ez lenne az írás: egyik rekeszből a másikba? Száll a szó érzésről érzésre? Fragmentálás lehetséges, író felmentve?!
  Változtat-e a dolgokon, hogy az írás, a különben is fragmentumaira bontott, futurista karcolat vázlata még Pók életében készen állt?
  Mikortól ember az élet? A pilanattól, amelyikben megfogan, vagy amikor megszülik - mikortól írás az írás: amikor az ötlet kipattan vagy amikor azt szövegbe bújtatják?

  Stockholmban egy apa felforrósított késsel foltot égetett ötéves gyereke bőrébe. Azért tette, mert másképp nem tudta leszoktatni arról, hogy az óvodából megszökjön.
  Követtem-e el bűnt Pók emlékével szemben? 

  Bruce Sprengsteen látogat Szentivánéjre Göteborgba. Az időjárás viszont nem kedvez a svédeknek. Borús idő és 13-14-fokos hideg hűti majd a kedélyeket.
  Big Brother Linda újabb plasztikai műtéten esett át. Ezúttal az ajka vált nagyobbá. „Így vonzóbb vagyok – nyilatkozta az Aftonbladetnek a svédországi tévésztár –, mindig is adtam a külsőmre.”

  Bírót vertek Munkácson. A megyei bajnokság legutóbbi fordulóján történt: a mérkőzés 85. percében Iván Sztárosztyin irsavai játékvezető 11-est ítélt a helyi Legion javára. Az büntető megítélésekor az ungvári Zákárpáttyá2 1-0-lal vezetett.
  Grevieben ezzel szemben autóval hajtott be Lindabs kávézójába egy harmincéves férfi. A főnökét akarta eltaposni, bizonyíték erre, hogy többször próbálkozott: farolt, majd előre hajtott, farolt. Majd...
  „Farol”, azt Medeséren így mondják: „garol”.
  Amikor garolásaival kudarcot vallott, kiugrott a volán mögül és fejszével a kezében indult a leszámolásra. Sérelmet szenvedett el ugyanis a főnökével szemben.
  Amikor lecsendesítették, egyetlen kérése az volt...
  Én öltem volna meg Pókot?
  ...hogy a rendőrök megjelenéséig legyenek vele. Ne hagyják magára. 

  A Szentiván-éji ünneplés csendesnek bizonyult, az idő egyenesen hideg, délben kezdett el esni, amikor a Skanzenben a többezres ünneplő sereg öszegyűlt. 10.30-kor egy személygépkocsi ütközött egy észak-svédországi úton, egy személyt kórházba kellett szállítani. Kalix közelében egy medvebocs a Szentivánéjt ünnepelni szándékozók kocsija közé szorult, a vadászok szövetségének mentői utaztak oda a bocsot kimenteni.
  Egy norvég... Az Ahléns city közelében egy norvég megpillantott két Norvégiában gyilkosság miatt körözött személyt. Jelentette ezt a rendőrjárőrnek, azonnal elfogták őket. Värmdön mellen szúrtak egy húszévest egy mulatságon. A seb mély, a megkéselt állapota veszélyes. Karlstorp közelében megerőszakoltak egy nőt egy kempingsátorban, a tettes ismeretlen. 

  Miután először égetett sebet a bőrébe, megkérdezte, hogy megszökik-e még? Igen, válaszolt a gyerek. Felforrósította újra: megszökik-e még? Nem. Azután nyolcszor a saját bőrébe égetett.
  „Norvégiában jó volt, nyilatkozta Bruce Springsteen, amikor Göteborgba megérkezett, de Svédországban még jobb lesz.” Az amerikai művész feleségével, Patti Scialfával együtt 15.10-kor érkezett a Landvätter reptérre egy szeles-rázós repülőút után. Négyre jutottak az Elite Plaza szállodába, hétkor indultak a tengerre néző Sjömagasinet vendéglőbe. A Szentiván-éji menü a hagyományos svéd volt: heringspecialitások, lazac, újkrumpli és snapsz. Zenét tangóharmonikán az E-Street Bands gitárosa, a värmlandi születésű Nils Löfgren szolgáltatott.
  Sprengsteen koncertjére az Ulleviben ma kerül sor.