LUCIEN NOULLEZ (1957-) költő Brüsszelben született, kenyerét tanári pályán keresi. Kedvtelésből csellózik. A francia nyelvű katolikus költészet mindmáig eleven, iskolát teremtő és világrangú alkotókat kinevelő hagyományához kapcsolódik, merész látásmódja azonban egészen a sajátja. Mély metafizikus érzékenysége éber tekintettel és szürreális fantáziával párosul. Fontosabb kötetei: Penouël (L'Age d'homme, 1993), La veillée d'armes (Virrasztás teljes fegyverzetben, L'Age d'homme, 1996), Comme le pommier (Mint az almafa, L'Age d'homme, 1997), Des petits chiens selon saint Marc (Kiskutyák Szent Márk szerint, l’arbre ŕ paroles, 1999), L’ouďe fine (Jó hallás, Phi, 2001). Émile Polak-, Rober Goffin- és Hubert Krains-díjas. Itt közölt versei közül néhány megjelent a Látó és a Parnasszus folyóiratokban.