Elevátor-song a Kékszakállból
A folyosó mélyén ajtó nyílik
(Pierre Reverdy)Tessenek belegondolni kérem, általában elég
a liftezésre gondolnom
és felvonási tüneteim vannak.
Ha a liftezésre gondolok, általában már
liftezik a gyomrom, be se kell szállnom a kínzó
kamrába, elég arra gondolnom, hogy lift
és megindul a gyomrom,
gombnyomásra felvonási tünetek
ütköznek ki rajtam.
Tessék és már liftezik a gyomrom, tessenek
belegondolni kérem, hogy rágondoltam,
a vasajtó előtt állok, hívom a liftet,
képzeletben megnyomom a lift
hívógombját a hetediken, ahol lakom,
a vasajtó előtt,
nem a vasajtó előtt lakom, hanem egy hetedik
emeleti lakásban, általában nincs messze
a lakásajtótól a liftajtó,
egy kutyát kerülgetek majd a liftben,
egy izgága, nyálas korcsot,
aki a fölső szintek valamelyikéről érkezik, általában.
Alattam egy pallérozatlan szaki,
aki általában feljön egy szőrcsomóval,
tessenek belegondolni, hogy az erkélyen találja,
ez azért fontos, mert mindig ugyanaz
a nyitány szól akkor, mikor feljön pallérozatlankodni
a hatodikról a szaki.
Beszáll a hatodikon liftbe, egy gyűjtőliftről van szó,
olyanba tessenek tehát az izgága, nyálas korccsal
és a szakival belegondolni, amelyik lefelé menet
összegyűjti a gombot nyomogató,
lefelé menni szándékozó lakókat,
beszállnak a gyűjtőliftbe és eszembe jut egy cédula,
meg ami rá van írva, „tisztelt szomszéd,
tagadása elenére az önök kutyája
vonyít reggel fél nyolctólmost is egyfojtába”,
följön egy ilyen cédulával általában,
vagy egy szőrcsomóval,
most tessenek és gondoljanak bele kérem,
szőrt hoz a pallérozatlan szaki,
azt hiszi, vissza,
szerinte kizárólag kutyaszőr lehet,
ami az orrom előtt a kezében lengedez,
eszébe se jut más származási hely,
mi van ha egy fölöttem lakó pinaszőrével állít be,
visszahozza nekem ide a fölöttem lakó pinaszőrét,
felébresztem
benne a kétséget,
ne legyen meggyőződve arról,
hogy a kezében lengetett csomó kutyaszőr lehet,
az én kutyám szőre,
állítson be egy följebb lakóhoz,
lengesse a fölöttem lakó bejárati ajtaja előtt
ezt a csomó szőrt,
aztán cédulázzon följebb pinaszőrről,
másféle vonyításokról.
Egy nyitányom van, mindössze.
Általában az pörög,
erre a szaki is,
följön a szaki pörögve a cédulával vagy a szőrcsomóval,
adott esetben mindkettővel,
ha ajtót nyitok, lengedez,
ha nem nyitok, cédulázik.
Vagy gyakran hallgatom ezt a nyitányt,
vagy gyakran jön a szaki,
vagy általában ez a pörgés bosszantja,
följön egy ürüggyel, amikor nyitánykodok.
Ha nem talál itthon,
kénsavat önt a nyitányzáramba,
ráírja a nyitánypostaládámra, hogy szaros,
ismerem a kézírását a tiszteltszomszédos céduláról,
ha itthon talál, elővesz egy biankó szőrcsomót,
behelyettesít valami nyitányt
az általában pörgős szaki egy cédulára.
Nem is kell beszállnom a hetediken a liftbe,
elég rágondolni, hogy aránytalanul sok
közös költséget fizetek én ezért a liftezésért,
beindul a gyomrom, ha nyomom képzeletben a gombot,
tessenek belegondolni a lift nedvező falaiba,
az izgága nyálas korcsba, ahogy pörgés közben
általában hugyozza a kínzó liftkamra falát.
(A liftkamrát elírom liftkarmának rendszerint,
alighanem van olyan, aki liftnek születik,
vagy csak élőnek lehet?, mit tudom én, születni,
liftnek nem,
senkitől nem hallottam még ugyanis,
hogy következő életemben lift szeretnék lenni,
azt se, hogy valaki az volt,
valószínűleg a karma meg a lift között
nincs annyi össze-
függés,
mint a tiszteltszomszéd-cédulás szomszédom
meg az elírás között.)
Ha beszáll a pallérozatlan szaki,
a céduláinak köszönhetően eszembe jut a nyitány,
miközben nézem a liftreklámot,
elhallgatott szerzők, de az másik vers,
szóval nézem a liftreklámot,
a liftreklámot takaró üveglap tükröződéseiben
a szaki állát,
miközben a nyálas korcsot is figyelem,
megosztom a figyelmem,
hogy le ne hugyozzon a pörgés közben,
a szakiról tudom,
hogy általában pallérozatlanul
lehugyozna a pörgés miatt,
a liftben általában nedvezőek a lehetőségek
a lehugyozásomra,
valamint a liftreklám előtt belegondolkodásra,
például hogy miért szőrös ismét a pallérozatlan szaki álla,
az állát kék minden liftezés előtt borotválni,
borotválni kék liftezés előtt illően a pallérozatlan szaki tüszőit,
hogy ha kiér a fénybe, s általában jönnek a sugarak,
ne tűnjön a pörgős szaki ápolatlannak.
Tessenek belegondolni kérem, milyen az,
amikor a szóban forgó személyek és állatok
általában eltérő felvonási tünetekben szenvedve
rendre szerepet cserélnek,
mondjuk míg az egyikből nyitány lesz,
addig a másikból cédula, szőrcsomó vagy kínzó kamra,
netán mikor a szaki borotválkozik, én pörgök be,
közben épp megy az izgága korcs a biankó cédulával,
esetleg a kénsav nézegeti a kutya állát a pörgő gyűjtőliftben,
satöbbi.