Cséka György
Miközben nem kedvelem különösebben, bár ez nem kedvelés kérdése, egyszerűen unom a szójátékok elszaporodását úgynevezett korunkban, aközben bátran használom őket, és ez persze önéletrajzom része (is), amit most írok, bemutatkozásképp a kegyes olvasóknak. Viszonylag majdnem harminc éve vagyok, ebből elég kevés a tudatos, és egészen kevés az értelmes év/élet, de ennek az ellenkezőjéről is meg vagyok győződve: minden értelmes/jó/megvan, miközben minden semmi, semmisincs, én sem vagyok. És ezért nincs történetem sem. Én csak a szövegem vagyok, mint ezt már egész sokan megírták, és ennek az ellenkezője, nagyon, erősen vagyok ezen kívül is. Ki lehet számolni a harmincból, kb. mennyi ideje írhatok, hogy mit, hogyan, el kell olvasni, megtakarítani, ilyen módon nem lehet semmit. Nincs kedvem önmagam bédekkere lenni, ha, ha. (Egyébként kárpátaljáról származom, elvégeztem mindenféle bölcsész dolgokat ott és itt, könyvtárban dolgozom, van egy régi verseskötetem, szerkesztettem könyvet, lapot, de ez nem jelent semmit. Vagy nagyonis, csak nem figyelek oda, hova. Ki. Nem vagyok különösebben nyomulós fajta, ambicióim meglehetősen rejtetten/rejtélyesen parázslanak létem gyönyörű hamuja alatt. Isa pur. Most nem tudom, miért írtam ezt a "gyönyörű"-t. Ki kellene menni ebből a zárójelből is. Jó. Kimegyek.)